• Főoldal
• Fotózás

A rekesz összeszerelés után egy kis nyugtató tea bevitele következik :)

Az összeszerelés folyamán a frontlencse mindvégig kiszerelt állapotban volt. Így el lehet kerülni a nem kívánatos karcolásokat.

A rekeszt tartalmazó részt és a lencséket tartó részt egyszerűen össze kell csavarni. Majd egy kis csavarral rögzíteni kell. (ehhez a kis csavarhoz kell a reszelt csavarhúzó.)

összecsavarás után az acél rugó és a pre-set gyűrű következik. Itt már figyelni kell, hogy a kis piros pötty és a furatok, pöckök egy vonalba essenek.

A cím kicsit csalóka lehet, mert nem szétszerelésről, hanem összeszerelésről lesz szó. De ezek aalpján egyszerűen szét is lehet kapni a 200-ast. Ismét figyelmeztetek mindenkit, csak akkor szedjétek szét a rekeszt, ha már más megoldás nincs.

Nekem az alábbi trükkel sikerült összeszerelnem.

A rekeszmozgató kis gyűrűre pakoltam rá a lamellákat, majd azt együtt helyeztem be a helyére. Az első 9 lamellával nem is volt gond. De az utolsó hatot már az előzőek alá kell beilleszteni. Nem egy egyszerű művelet. Kell hozzá egy jó kis csipesz, meg némi türelem és leleményesség.

Nikon vázon M42-es objektívekkel a végtelent legegyszerűbben a lencsés adapterrel lehet elérni. Ára 4.500 - 5000 Ft körül van. Megéri ezt az összeget?

Eredmény:

F2 rekeszértéken a lencsés adapter elfogadhatatlan képminőséget produkál. Mosott kép, rengeteg CA. Pénzkidobás megvásárolni...

F4-en és F8-on már nincs az a szörnyű mosottság és CA, de a használatával a lényeg (fényerő) veszik el.NEM ajánlom megvételre senkinek. Van már újabb fajta adapter MC-s verzió, azt írják, hogy ez már jó a képalkotásban. Én biztosan nem fogom megvásárolni.

A következő tesztben nem az órám lesz az alany :)

Az első tesztet a Pentacon 1.8/50 és a Helios 44-3 összehasonlítása céljából végeztem, a Teszt rovat indításakor közölt alap beállítások mellett (ISO 200):

Eredmény: (szubjektív véleményem, az én objektíveimmel készített képek alapján)

F2 rekeszértéken a Helios jobban teljesít. Élesebb kép, kevesebb CA. Ez van, de nem fogom a kis kedvencemet emiatt eladni :) A Pentacon enyhén lágy F2-n, de azért alkalmas fotók készítésére. Nem kell megrémülni a nyitott rekesz használatától, tökéletes képeket készíthetünk ezen a rekeszértéken is mindkét objektívvel.

F4-en már fej-fej mellett teljesít a két objektív, de az alapos megfigyelő észrevesz némi előnyt a Helios képalkotásában. Itt már mindkét objektív képe számomra kiváló. Észrevehetetlen CA, megfelelő élesség.

F8 rekeszen szintén közel azonos a teljesítmény, de itt is egy hajszálnyit a Helios vezet. Tökéletes képminőség.

A győztes: Helios 44-3

U.i.: Így néztek ki az eredeti képek:

Új rovatot indítok TESZT néven. Gondolom egyértelmű miről is fog szólni :)

Amit tudni kell:

• nem tesztábrákat fogok fotózni, az olyan gyerekes;
• a képeket jpg-ben fotózom (tudom, tudom van RAW is a világon, ami sokkal jobb...)
• élességet LV módban a legnagyobb nagyítás mellett állítom be;
• állványról fotózok, késleltetett expóval (kvázi előzetes tükörfelcsapás) és 2 másodperces időzítéssel;
• semmiféle utómunkát nem végzek az elkészül képeken (esetleg expó korrekció);
• saját szubjektív véleményeimet közlöm;

Megpróbálok a lehető legalaposabban eljárni a fotók készítésekor, de sohasem zárható ki az emberi tényező :)

Aki M42-es objektívekkel kezd foglalkozni előbb-utóbb találkozik a Helios 44M legendás objektívvel. Mindenki azt mondja/írja, hogy ez egy kötelező darab. Bogarat ültettek a fülembe, be kellett szereznem egy ilyen objektívet, még akkor is ha semmi köze a Pentaconhoz.

Gyakorlott Nikon-M42 felhasználóként első gondolatom a végtelen felé terelődött. Utánanéztem, és azt találtam, hogy a Helios 44 obikat meg lehet sufnituningolni a végtelen érdekében. Nem sok infó található a témába, de egy ígéretes írás arról szólt, hogy a 44-3 típus egy kis reszeléssel átalakítható. Mikor ezt olvasgattam, pont árultak egy ilyen típust 5.000Ft-ért. Hát legyen, gondoltam...

Ma meg is érkezett a kicsike. Ez is fém meg üveg , mint a kis kedvenceim. A tesztek még hátra vannak. És a végtelen téma, így első ránézésre nem is olyan egyszerű, mint azt írták a neten... Meglátjuk.

SOHA DE SOHA NE SZERELJÉTEK SZÉT A REKESZT!!!

Csak akkor kezdjetek a rekesz szétszerelésébe, ha:

• olyan türelmesek vagytok mint egy buddhista szerzetes,
• a kézügyességetek vetekszik egy svájci órásmesterével,
• kézremegésetek egy agysebész kezével vetekszik,
• mentálisan készen álltok egy igazi kihívásra,
• egy lakatlan sziget nyugalmával rendelkező szobával rendelkeztek.

Nekem sajnos szétesett a Pentacon 4/200 rekesze. A lamellák egymás alá csúsztak. Szörnyű látvány volt! Szét kellett szednem.Tudom, vannak szakemberek erre a feladatra, de a munkadíjból tudtam volna venni egy másik objektívet, ráadásul a költségtakarékos fotózás miatt kezdtem az M42-es obikkal foglalkozni. Tehát a szakember bevonása felejtős.

A szétszerelést nem dokumentáltam, mert azt egy idomított majom is elvégzi, ha a megfelelő helyen bekenjük banánnal az objektívet (azaz nem nagy ügy). Az összeszerelésről fogok sok-sok képet készíteni, az az igazi kihívás!!! (a Pentacon 1.8/50 szét- és összeszereléséből sokat tanultam)

A szétszerelt rekesz:

folytatom...

Aki valamilyen elvetemült ötlet által vezérelve belekezd az objektívek szétszerelésébe, szerezzen be nagyon kicsi csavarhúzót. Nekem nem is sikerült ilyen ici-picit találtam sehol, így egy igazán kicsi csavarhúzót reszeltem meg. ~0.8 mm lett a feje, de még így is néhol szorult a Pentacon 4/200 szétszerelésekor.

Pentacon 1.8/50 + 3 közgyűrű F4 ISO 400 1/400 (+élesítés GIMP)


Kicsit túl élesítettem a képet... A makro fotózást még gyakorolnom kell.

Szükség lesz még egy tolómérőre a lencséket leszorító gyűrűk eltávolítására. Kétféle tolómérő létezik, az egyik alkalmatlan a gyűrű meglazítására: (nem azért mert digitális :) )

A probléma a "pofák" állása. Az összenéző pofák nem alkalmasak a művelet elvégzésére (nem fér oda a mélyebben fekvő gyűrűkhöz).